ASTM D150 szabványos vizsgálati módszerek a váltóáramú veszteség jellemzőire és a szilárd elektromos szigetelés áteresztőképességére (dielektromos állandóra)

Az ASTM D150 szabvány lefedi a szilárd elektromos szigetelőanyagok mintáinak relatív permittivitásának, disszipációs tényezőjének, veszteségi indexének, teljesítménytényezőjének, fázisszögének és veszteségi szögének meghatározását, ha az alkalmazott szabványok ömlesztett impedanciák. A címzett frekvenciatartomány 1 Hz-től több száz megahertzig terjed.

A permeabilitást biztosító szigetelőanyagokat általában kétféle módon használják: elektromos hálózat elemeinek megtámasztására és szigetelésére egymástól és a földtől, valamint kondenzátor dielektrikumként. Az első használathoz általában kívánatos, hogy a tartó kapacitása a lehető legkisebb legyen, összhangban az elfogadható mechanikai, kémiai és hőálló tulajdonságokkal. Ezért kívánatos az alacsony permeabilitási érték. Ez utóbbi felhasználáshoz kívánatos a nagy permittivitás érték, hogy a kondenzátor a lehető legkisebb legyen. Az interpass értékeket néha a vezető szélén vagy végén lévő feszültségek minősítésére használják az AC korona minimalizálása érdekében.

AC veszteség, mindkét esetben (elektromos szigetelésként és kondenzátor dielektrikumként) a váltakozó áramú veszteségnek általában kicsinek kell lennie ahhoz, hogy csökkentse az anyag felmelegedését és minimalizálja annak hatását a hálózat többi részére. A nagyfrekvenciás alkalmazásoknál különösen kívánatos az alacsony veszteségindex érték, mivel a dielektromos veszteség közvetlenül növekszik a frekvenciával egy adott veszteségi index érték mellett. Bizonyos dielektromos konfigurációkban, mint például a véghüvelyekben és a teszteléshez használt kábelekben, a megnövekedett vezetőképesség miatti veszteség néha hozzáadódik a feszültséggradiens szabályozásához. Potenciálisan hasznos figyelembe venni a disszipációs tényezőt, teljesítménytényezőt, fázisszöget vagy disszipációs szöget is, amikor megközelítőleg azonos permittivitású anyagokat hasonlítunk össze, vagy bármilyen anyagot használunk olyan körülmények között, ahol a permittivitás lényegében állandó marad.

A korreláció akkor hasznos, ha elegendő korrelációs adat áll rendelkezésre (disszipációs tényező vagy teljesítménytényező) az anyag tulajdonságainak jelzésére, például a dielektromos bomlás, a nedvességtartalom, a kikeményedés mértéke és a bármilyen okból bekövetkező lebomlás. Lehetséges azonban, hogy a termikus öregedés miatti károsodás nem befolyásolja a diszperziós tényezőt, kivéve, ha az anyagot ezt követően nedvesség éri. Míg a szórási tényező kezdeti értéke fontos, addig a szórási tényező változása az öregedéssel gyakran sokkal jelentősebb.

Ezek a vizsgálati módszerek általános információkat nyújtanak a különféle elektródákról, készülékekről és mérési technikákról. Közvetlenül a tesztelendő anyagra alkalmazható az adott anyaggal kapcsolatos kérdések iránt érdeklődő olvasó számára.

Ez a szabvány nem szándékozik kezelni a használatával kapcsolatos összes biztonsági aggályt, ha van ilyen. A szabvány használójának felelőssége a megfelelő biztonsági és egészségügyi gyakorlat kialakítása, valamint a hatósági korlátozások alkalmazhatóságának meghatározása a használat előtt.

Szervezetünk vizsgálati szolgáltatásokat is nyújt az ASTM D150 szilárd elektromos szigetelés AC veszteségi jellemzőinek és áteresztőképességének (dielektromos állandójának) szabványos vizsgálati módszerei keretében, laboratóriumi vizsgálati szolgáltatások keretében.